Kvalitatív jelentése
A kvalitatív és a kvantitatív kutatás két egymástól teljesen eltérő piackutatási módszer eltérő felhasználási területekkel. A kvalitatív kutatás minőségi (quality), míg a kvantitatív kutatás a mennyiségi (quantity) kérdésekre keresi a választ.
Egy komplex kutatás során általában mind a két módszer használható, de ezt mindig a kutatás elvárt eredménye határozza meg. Ettől függően pedig külön-külön is értékes eredményekkel szolgálhatnak a kutató számára.
Most röviden nézzük is meg, hogy mire használható a kvalitatív kutatás.
Mikor használjuk?
A kvalitatív kutatás (angolul: qualitative research) akkor használható igazán jól, ha szeretnél megérteni egy marketingproblémát. A szubjektivitást helyezi előtérbe, így nem lesz reprezentatív az eredménye.
A vásárlók / fogyasztók gondolkodásmódjának feltérképezése a cél, ami alapot adhat egy későbbi kvantitatív kutatáshoz is, hogy megértsük a számok mögött a miérteket is, amelyekre választ közvetlenül a piacról szerezhetünk.
Az eredmények hipotézisek felállításához is alkalmas, melyeket később egy kvantitatív kutatás során tudunk validálni.
Fontos szem előtt tartani azt, hogy nincs két egyforma kvalitatív kutatás, hiszen minden interjú teljesen egyedi, egyedi motivációkkal. Ha tehát összehasonlítani szeretnél két csoportot vagy nézőpontot, akkor ellentétes szempontok alapján kell dolgoznod.
A kvalitatív kutatás során kevés alanyt vizsgálunk, mely során leginkább úgynevezett mélyinterjúkat vagy fókuszcsoportokat végzünk. Az adatokat nem számszerűsítjük, hanem a minőségi eredmények érdekelnek bennünket.
Használhatjuk többek között:
- Ha szeretnénk megismerni a válaszadók gondolkodásmódját, véleményalkotási folyamatát,
- ha szeretnénk feltárni és megérteni a válaszadók szokásait,
- ha fel szeretnénk használni az alanyok kreativitását, ötleteit és egyéb meglátásait,
- ha nem teljesen értjük, hogy miért is alakul úgy egy folyamat, ahogy,
- ha szeretnénk megfigyelni egy viselkedési formát,
- ha többféle megoldást is el tudunk képzelni egy marketingprobléma megoldásához,
- ha valami újdonsággal, innovációval szeretnék piacr alépni, de nem tudjuk a felhasználók hogyan fogadnák.
Kvalitatív kutatási módszerek
- mélyinterjú
- fókuszcsoport
- mapping
- megfigyelés
- egyéb projektív technikák: asszociációs technika, kiegészítő technika, konstrukciós technika, kifejezési technika
Összehasonlító táblázat
A két kutatási módszert valószínűleg a következő formában a legkönnyebb összehasonlítani, és ezáltal megérteni:
Szempont | Kvalitatív kutatás | Kvantitatív kutatás |
---|---|---|
Cél | Feltáró jelleg | Következtetés az alapsokaság magatartására |
Információ | Árnyalt, mély | Számszerűsített, statisztikai adatok |
Minta | Nem reprezentatív, kis elemszámú | Általános célja a reprezentativitás, nagyobb elemszámú |
Kutatási segédeszköz | Nem strukturált | Standardizált |
Feldolgozás, elemzés | Tartalomelemzés, belső összefüggések keresése | Statisztikai és matematikai módszerek |
Tudományos háttér | Pszichológia, szociálpszichológia, antropológia, nyelvészet | Matematika, statisztika, demográfia, szociológia |
Eredmények | Kiinduló probléma pontosítása, hipotézisek véglegesítése, alap a kvantitatív kutatáshoz, a probléma értelmezése, leírása, jellemzése, feltárása | Döntési alternatívák, javaslatok felállítása, statisztikailag verifikálható mennyiségi változók |
Összefoglalva röviden:
A kvalitatív kutatás a marketingprobléma megértését helyezi előtérbe, hogy megértse a motivációkat és egyéb minőségi jellemzőket (motiváció, attitűd, stb.).