📊

Porter modell

Az iparági versenyt 5 tényező (azaz öt erő) alapján határozza meg Porter modellje: Új belépők és a helyettesítő termékek fenyegetése, a vásárlók és a szállítók alkupozíciója, a versenytársak, illetve a velük folytatott verseny.

A Marketing Bloggeren többször írtam már közgazdasági modellekről és fogalmakról, de talán a Porter modell az eddigi leginkább közgáz vonatkozású tartalom. A cikk végére remélem érthető lesz, hogy miért érdemes tisztában lennie egy marketingesnek is ezzel a modellel. Nézzük milyen fontos elemei vannak ennek a közgazdaságtani elemzésnek.

Porter 5 erő modell

A Porter-féle öt versenyerő modellt Michael E. Porter hozta létre 1979-ben a Versenystratégia című könyvében annak érdekében, hogy iparági analíziseket és üzleti stratégia-fejlesztést lehessen hatékonyan véghezvinni.

Az öt tényezős modell elemei meghatározzák a verseny intenzitását egy bizonyos piacon, és ebből következően a piac vonzerejét is.

Az elemzéssel választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy mennyire jövedelmező a teljes iparág.

A Porter modell hatékonysága abban rejlik, hogy nem csupán a szűken értelmezett iparágat elemzi, ahol a verseny csak az egymással versengő vállalatokról szól, hanem az egész iparágat és annak minden velejáró jellemzőjét.

Az iparági versenyt öt tényező (kvázi öt erő) határozza meg:

  1. Új belépők fenyegetése
  2. A helyettesítő termékek fenyegetése
  3. A vásárlók alkupozíciója
  4. A szállítók alkuereje
  5. A versenytársak, illetve a velük folytatott verseny

Az öt erő közül három külső forrásokból (makrokörnyezet) származó, míg kettő belső (mikrokörnyezet) fenyegetésekre vonatkozik.

Porter 5 tényezős modell példa

Ezeket fogjuk most egyesével megnézni.

1. Új belépők fenyegetése

Egy jól jövedelmező (magas hozammal kecsegető) piacra sok cég szeretne belépni. Ez sok új belépőt jelent, ami által a jövedelemzőség csökken (több cégre jut ugyanakkora hozam).

A versenytársak belépését követően a piacrészesedés csökkenésére, az árak mérséklődésére és az állandó és változó költségek növekedésére lehet számítani.

A következő szempontokat kell megvizsgálni a belépési korlátok között:

  • Méretgazdaságosság
  • Márkahűség
  • Átállási költségek
  • Tőkeigényesség
  • Költségelőnyök
  • Kormányzati politika

2. Helyettesítő termékek és szolgáltatások fenyegetése

A helyettesítő termékek és szolgáltatások növelik a vásárlók hajlamát arra, hogy más alternatívát válasszanak az eredeti termék vagy szolgáltatás helyett. Fontos, hogy nem egy versenytárs hasonló termékét választják ilyenkor, hanem valami alternatívát. Például több vizet fogunk fogyasztani a szénsavas üdítőitalok helyett (tehát nem Coca-Cola helyett veszünk Pepsit) vagy növekszik a borkultúra iránti igény és lecsökken a sörfogyasztás.

A helyettesítő termékek fenyegetése kapcsán a következők merülnek fel:

  • A helyettesítő termék ára
  • Vevő hozzáállása a helyettesítéshez
  • Átállási költségek

3. A vásárlók, vevők alkupozíciója

A vásárlók alkupozíciója arra utal, hogy mennyire képes egy vevő, arra, hogy a céget nyomás alá helyezze céljainak eléréséhez, például az árcsökkentéshez.

Mi befolyásolja ezt?

  • A vásárolt mennyiség
  • A helyettesítő termékek
  • A vevők informáltsága
  • Az átállás költségei
  • Maga a termék vagy szolgáltatás

4. A szállítók alkuereje

A beszállítók felelnek többek között a gyártás során felhasználandó nyersanyagért, alkatrészért, de ha szolgáltatóiparról beszélünk gondoljunk csak a munkaerőre és egyéb szolgáltatókra (tanácsadók, stb.) Ezek mind-mind alkupozícióba kerülhetnek a céggel, ha alacsony az alternatívák száma. Magas árat szabhatnak meg, lassú teljesítést, de akár vissza is utasíthatják az együttműködést. Ezt pedig egyik vállalat sem szeretné.

Mi merülhet fel ilyenkor Porter szerint?

  • Az inputok differenciáltsága
  • Helyettesítő inputok
  • Szállítók koncentráltsága

5. A versenytársak

Vonzó (jól jövedelmező) piac esetében egyre több versenytárssal találhatjuk szemben magunkat. A verseny intenzitása meghatározza annak versenyképességét, legalábbis a legtöbb iparágban.

A verseny intenzitását befolyásolják:

  • Innováció segítségével fenntartható versenyképes előny
  • Online és offline cégek közti verseny
  • Reklámköltség mértéke
  • Erőteljes versenyképes stratégia
  • Rugalmasság személyreszabás, mennyiség és változatosság terén

A Porteri modell kritikája

A vállalati tanácsadók többnyire csak kiindulási pontként használják a Porter-féle modellt, amikor egy cég stratégiai pozícióját meg szeretnék vizsgálni.

Porter munkáját sok kritika érte már, amelyek a következő 3 ponttal foglalhatók össze:

  • A vásárlók, a versenytársak és a beszállítók egymással nincsenek semmiféle kapcsolatban, nem kommunikálnak egymással és nem hatnak egymásra.
  • A belépési gátak felállításával strukturális előnyt lehet kovácsolni.
  • A bizonytalanság alacsony fokú: a piaci szereplők képesek tervezni és reagálni a versenytársak lépéseire.

Porter nem tervezte kiegészíteni modelljét más modellek bevezetésével, annyit azonban hozzátett, hogy az öt erőt befolyásoló faktorok lehetnek a kiegészítő termékek, az innováció és a kormányzat.

GYIK

Mi a Porter modell?

A Porter-féle öttényezős modell segítségével iparági analíziseket és üzleti stratégia-fejlesztést lehet hatékonyan véghezvinni.

Melyek a Porter modell elemei?

1. Új belépők fenyegetése, 2. A helyettesítő termékek fenyegetése, 3. A vásárlók alkupozíciója, 4. A szállítók alkuereje, 5. A versenytársak, illetve a velük folytatott verseny.

Hasznos volt a cikk?

Minden visszajelzés fontos.
Szavazz, hogy jobb tartalmak szülessenek!
Visszajelzés
👎

Kérlek mondd el, mi nem tetszett a cikkben, hogy minél előbb javíthassam! Minden meglátás szuper hasznos.

👍

Örülök, hogy tetszett a cikk! Bármi komment, visszajelzés? Minden meglátás szuper hasznos.

Az oldal sütiket gyűjt. Miért?