Primer kutatás fogalma
Mit jelent a primer kutatás, és melyek a primer adatok? Ebben a cikkben összefoglaltam a marketingkutatás primer adatfelvételi módszereit, jellemzőit és felhasználási körülményeit.
A primer kutatás egy olyan információ gyűjtő módszer, mely során kutatóként az a feladatunk, hogy célzottan gyűjtsünk adatokat egy probléma megoldásának érdekében. A kutatás saját adatfelvételi eljárás keretében működik.
A primer adatok gyűjtése a marketingkutatás folyamatának minden lépését magába foglalja: a kutatási terv kialakításától kezdve a terepmunkán át az elemzésig és prezentálásig. Ennélfogva ez egy igen költséges és rendkívül időigényes folyamat. Éppen ezért az adatok pontossága, felhasználhatósága magasan a szekunder kutatás információ fölött áll.
Primer adatok használata
Mikor használunk primer adatokat?
Amikor a marketingkutatás információigényét már szekunder forrásból kielégítettük, és megalapoztuk a kutatás további lépéseit, a primer kutatással folytatjuk (vannak olyan marketing esetek / problémák, amikor a szekunder kutatás is elegendő lehet).
Akkor történik primer adatfelvétel, amikor kifejezetten az aktuális problémára keresünk megoldást, nem egy másik kutatás eredményét hívjuk segítségül, hanem önállóan végzünk különböző módszerek segítségével adatfelvételt. Például:
- nem áll rendelkezésünkre megfelelő adatbázis
- nincs jogosultságunk az adatok hozzáféréséhez
- a rendelkezésre álló adatok már nem aktuálisak, pl. idejét múltak
- információk nem jók a vizsgált célcsoporthoz
- a vállalat saját információ igényt határoz meg, vagy esetleg egy piackutató ügynökséget bíz meg
A primer kutatásnak is megvannak a maga előnyei és hátrányai is. Nézzük melyek ezek:
Előnyei:
- az adatfelvétel jól definiált céloknak megfelelően történik
- az adatok időszerűek
- adatgyűjtés módja meghatározott, így ellenőrizhető
- az adatok megbízhatók
és hátrányai:
- az adatgyűjtés drága és rendkívül időigényes: fizikai eszközök, emberi erőforrást, szakembereket, terepmunkára alkalmas kutatókat igényel
- bizonyos adatok nem szerezhetők be így
Primer kutatás fajtái
A primer kutatási eljárásokat alapvetően két csoportba sorolhatjuk be: léteznek kvalitatív és kvantitatív jellegű kutatások.
A kvalitatív eljárások elsősorban feltáró jellegű kutatások, míg a kvantitatív módszerek főként a teljes alapsokaság magatartására akarnak következtetni.
Ebből az következik, hogy a kvalitatív kutatással hatalmas mennyiségű nem strukturált adatokat kapunk, melyek segítségével pontosíthatjuk a kiindulási problémát, hipotéziseket állíthatunk fel és tesztelhetünk, tehát a kvantitatív vizsgálat megkezdéséhez, pontosításához járul hozzá.
Kvalitatív kutatási formák:
- fókuszcsoport
- interjú
- megfigyelés
Ezek a fő formák, de vannak egyéb projektív technikák, pl.:
- asszociációs
- kiegészítő
- konstrukciós
- kifejezési
Kvantitatív kutatási formák:
- megkérdezés (azaz kérdőíves kutatás)
- megfigyelés
- kísérlet
Összehasonlító táblázat
Mi a lényegi különbség a primer és szekunder kutatás között?
| Adatgyűjtés | Primer adatok | Szekunder adatok |
|---|---|---|
| Célja | Adott probléma | Más probléma |
| Folyamata | Nagyon összetett | Gyors és könnyű |
| Költsége | Magas | Viszonylag alacsony |
| Időtartama | Hosszú | Rövid |
Ha tehát döntenünk kell, hogy primer vagy szekunder adatokat használjunk fel, elsődlegesen azt kell tisztáznunk és figyelembe vennünk, hogy a szekunder adatok mennyire alkalmasak a kutatásunk szempontjából, ugyanis ezeket más kutatási / marketing probléma kapcsán gyűjtötték és tették elérhetővé, dolgozták felhasználhatóvá.
Fontos, hogy nagyon sok olyan terület és piac van, ahol szinte semmilyen szekunder adat nem érhető el. Ilyenkor szinte biztos, hogy kvalitatív majd kvantitatív primer információkra van szükségünk.
Egy kutatás során nagyon fontos vizsgálni annak költségvonzatát is, így ez is kiemelt szerepet játszik a döntés meghozásában. Míg a primer adatok a kutatási fázis minden lépcsőjét tartalmazzák, úgy a szekunder adatok viszonylag alacsony költségekkel járnak. Itt a különbség az adatgyűjtés időtartama kapcsán jelenik meg.
