Mi az a Maslow-piramis?
Valahol már biztosan hallottad Abraham Maslow nevét. Ha tanultál felsőoktatásban, ha foglalkoztál önfejlesztéssel, vagy ha csak részt vettél “valamilyen” motivációs előadáson, hallanod kellett ezt a nevet.
A Maslow-piramis az egymásra épülő emberi szükségletek hierarchiáját írja le, amit egy piramis formájában szokás ábrázolni. Lényegében arra keresi a választ, hogy mi motiválja az embereket a szükségleteik kielégítésének érdekében.
Ez pedig nagyon jól átültethető egy marketinges gondolkodásmódjába. Az idő múlik, a modell kissé elavult, ezért sok kritika érte (erről később), de az elméleti hátterét mindenképp illik ismernie egy marketingesnek.
A Maslow-piramis eredete
A Maslow-piramis Abraham Maslow nevéhez fűzödik, aki az 1940-es években dolgozta ki és publikálta elméletét a „A Theory of Human Motivation” című tanulmányában. Azóta a tézisét úton-útszélen oktatják, de vizsgáljuk meg, hogy hogyan is tevődnek össze az elemei.
A Maslow-piramis szintjei, részei
Jó tudni: Maslow szükséglethierarchiáját a szakirodalom ábrázolja piramisként, ő maga sosem ábrázolta így, vagy használta a piramis jelzőt.
Még egy fun-fact: a Maslow-féle szükségletpiramis eredetileg ötlépcsős volt, de később két lépcsővel egészítette ki elméletét. Maslow szerint a magasabb rendű (magasabb szinten elhelyezkedő) szükségletek csak akkor kerülnek majd sorra, ha az alacsonyabb rendű szükségleteket már részben (vagy teljes egészében) kielégítettük.
Felépítése (alulról fölfelé):
- Fiziológiai szükségletek
- Biztonsági szükségletek
- Szeretet, valahová tartozás szükséglete
- Elismerés szükséglete
- Kognitív szükségletek
- Esztétikai szükségletek
- Önmegvalósítás szükséglete
A piramis elemeit többféleképpen is el lehet nevezni, de ha ezeket tudod, mindenki tudni fogja miről is beszélsz. Nézzük mit is foglalnak magukban az egyes lépcsők.
Fiziológiai szükségletek
A fiziológiai szükségletek a Maslow-piramis alja, mondhatnám úgyis, hogy “mindennek az alapja”. Az első szinthez tartozik minden olyan szükséglet, amire fizikailag szükségünk van, ami nélkülözhetetlen, amitől nem ember az ember. Ilyen minden, ami az élethez és a fennmaradáshoz szükséges: a lélegzés, a táplálkozás, az anyagcsere, az alvás, de a szexualitás is.
Biztonsági szükségletek
Az előző szintre épülnek a biztonsági szükségletek: ha a fennmaradás, mint motiváció “működik”, akkor a biztonsággal kapcsolatos motivációk lépnek fel. Ide tartozik a személyes biztonság (fizikai, egészség), a pénzügyi biztonság.
Szeretet szükséglete
Ha az első két lépcső feltételei teljesültek, akkor merül fel az igény a szociális értékekre. A következő szint a szeretet szükséglete (valahová tartozás szükséglete), ami a családot, a barátokat és a közösséget foglalja magába. A harmadik szinten tehát már mások is megjelennek a “képletben”, nem csak magunk személyes motivációi.
Elismerés szükséglete
Miután a szeretet és a valahová tartozás szükséglete teljesül, szeretve érezzük magunkat. Ezt követően jelenik meg az elismerés szükséglete, azaz hogy hírnév által elismerjenek minket, ezáltal is értékesnek érezhetjük magunkat. Ide tartozik még az önértékelés, az önbecsülés is.
Kognitív szükségletek
A kognitív szükségletek a tanulási iránti vágyat, motivációt foglalják össze. A tudásszomj kerül előtérbe, hogy ebből a világból minél többmindent megértsünk és át tudjunk ültetni a saját életünkbe. A megismerés és megértés kerül előtérbe.
Esztétikai szükségletek
Az esztétikai szükségletek a szépséget, a rendet, a tisztaságot jelentik. Ezen a szinten megjelenik a harmónia utáni vágy.
Önmegvalósítás szükséglete
A piramis csúcsára érve az önmegvalósítás szükséglete jelenik meg, így újra az egyén kerül előtérbe. A motiváció arra utal, hogy fizikai képességeink határait feszegessük, és mindent megvalósítsunk, amit képességeink által meg tudunk tenni.
A Maslow-féle piramis csoportosítása
Most, hogy már ismered a Maslow-piramis szintjeit, nézzük Maslow hogyan is csoportosította a motiváció elemeit. Minőségileg két csoportot különít el a szükségletek között:
1. Hiány alapú szükségletek: D, mint deficit szükségletek, vagy hiányszükségletek:
- alapvető vagy ösztönszerű szükségletek,
- kielégítésük esetén a belső feszültségeink csökkennek,
- a motivációt fokozza a kielégületlenség állapotában lévő hiányérzet.
Ide tartoznak:
- Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, szexualitás.
- Biztonsági szükségletek: fizikai biztonság, védettség, kiszámíthatóság.
- Szeretet, valahová tartozás szükséglete: szeretet, kölcsönös szerelem, gyengédség.
- Elismerés szükséglete: önbecsülés, mások általi elismerés, hírnév és becsvágy.
2. Növekedés alapú szükségletek: B, mint being szükségletek:
- a növekedés alapú szükségletek, csak a hiányszükségletek kielégítése után következnek,
- kielégülésük esetén a belső feszültségeink növekednek,
- a belső feszültségek hatására az önmegvalósítás kerül előtérbe,
- a cél, hogy olyanokká váljunk, amit a képességeink lehetővé tesznek.
Ide tartoznak:
- Kognitív szükségletek: tudás, öntudat, és ezek eszközei, például meditáció, jóga.
- Esztétikai szükségletek: szimmetria, rend, harmónia.
- Önmegvalósítás szükséglete: kiaknázni a bennünk rejlő lehetőségeket, a maximumra törekedni.
A Maslow szükségletpiramis kritikája
Maslow megközelítését számos kritika érte:
- a felállított hierarchia, struktúra az angolszász kultúra átlagembere jellemzői alapján készült,
- ezért a hierarchia nem bizonyított: nem ad magyarázatot például arra, hogy miért tart éhségsztrájkot valaki (tehát miért nem egy alapszükséglet kielégítésével törődik),
- nem veszi figyelembe a szexualitás kulturális és evolúciós sajátosságait,
- nem veszi figyelembe a különböző életszakaszokat és az egyes generációk sajátos jellemzőit (az időskorban például előrébb kerülhet a biztonság),
- a “modell” több helyen az egyént helyezi előtérbe, de minden szinten más személyekkel is kapcsolatba kerülhetünk, motiválhat minket.
Összefoglalva tehát:
A Maslow-piramis Abraham Maslow amerikai pszichológus elmélete, ami az emberi motiváció szintjeit, hierarchiáját foglalja össze.
Eredetileg 5 szintet különböztetett meg Maslow, de később 7-re bővítette.
Fiziológiai szükségletek, biztonsági szükségletek, szeretet (és valahova tartozás) szükséglete, elismerés szükséglete, kognitív szükséglet, esztétikai szükséglet, és az önmegvalósítás szükséglete.
A motiváció jelentése egy belső ösztönző tényező, ami cselekvésre buzdít. Minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt ide sorolhatunk.
- Összességében úgy gondolom, hogy a kritikák ellenére is igen fontos gondolatokat lehet elsajátítani marketingesként is a Maslow-féle piramisból, de természetesen helyén kell kezelni a 21. században. A kulturális és generációs sajátosságokat mindig szem előtt kell tartani.
