A marketing mix fogalma
A marketing mix a szakmánk egyik alapfogalma, vagy sokkal inkább alaptétele, amit minden marketinges álmából felkelve is képes felsorolni. A klasszikus csoportosítás szerint négy eleme van, de ebben a cikkben legalább még ennyit végigveszünk.
A marketing mix az egyik legismertebb marketing tétel vagy modell. A közgazdasági vagy kereskedelmi szakközépiskoláktól kezdve a felsőoktatásig minden marketing vonatkozású tantárgy keretében, széles körben oktatják. Így igen nehéz lenne elsiklani mellette egy marketinges blogon.
A marketing mix azoknak a marketing eszközöknek a kombinációja, amiket felhasználunk ahhoz, hogy egy termék vagy szolgáltatás elérje a kitűzött marketing célt.
Azért “mix”, mert számtalan marketing eszköz közül kell kiválasztanod az ideális mixhez majd azokat az elemeket, amelyek adott piacon a terméked vagy szolgáltatásod számára a legjobbak.
A marketing mix leegyszerűsítve tehát azoknak a marketing és üzleti döntéseknek az elegye, amiket a termék / szolgáltatás marketingstratégiája során meghozol.
Története
A marketingmix első verzióját 1948-ban James Culliton fejezte ki aképp, hogy a marketing döntéseknek olyasfélének kell lennie, mint egy receptnek. Ezt 1953-ban Neil Borden folytatta az Amerikai Marketing Szövetség (American Marketing Association) elnöki ülésén, ahol már egy lépéssel tovább ment és Marketing Mix-nek nevezte el a jelenséget. Végül E. Jerome McCarthy, a Michigani Egyetem (Michigan State University) marketing professzora 1960-ban írta le a 4P kifejezést, és kapcsolta össze a marketingmix fogalmával. Mára a marketingmix széles körben elterjedt a marketing oktatásában és gyakorlatában egyaránt.
4P modell
A klasszikus marketing mix a 4P modellel egyenlő. Ezt használták elsőként a vállalati marketingtevékenység modellezésére. A 4P elemei a következők (a következő angol szavak kezdőbetűiből tevődik össze):
- Product (termék, termékpolitika)
- Price (ár, árpolitika)
- Place (értékesítés helye, értékesítési politika)
- Promotion (promóció, eladásösztönzési politika)
7P modell
A szolgáltatásmarketing fejlődésével a szakemberek rájöttek, hogy a 4P modell kapcsán a szolgáltatásokra vonatkozó jellemzőkkel is számolniuk kell, így kiegészítették még 3P-vel az eredeti koncepciót. Így kapta meg a szakma a 7P-t. Az új elemek pedig a következők:
- People (emberi tényezők)
- Physical Evidence (fizikai tényezők)
- Process (folyamat)
Ma már sokszor hallani különböző forrásokban ennél több P-ről is, de a legtöbb szakirodalom megállt itt. Én ettől függetlenül még később bemutatok egy nyolcadik P-t is. De előbb fejtsük ki a fenti elemeket egy kicsit részletesebben is.
A marketing mix elemei
1. Termék (Product)
A termék nem véletlenül az első a sorban, hiszen ez adja a szilárd alapot. Ha rossz a termék, akkor sajnos jó marketing sem segíthet rajta. Rengetegszer látunk rossz termékeket ügyesen tálalva, de ezek hosszútávon nem lesznek versenyképesek a piacon.
Éppen ezért a marketing mix első eleme maga a termék. Termék bármi lehet, nem csak fizikai, azaz megfogható, kézzelfogható termék. Léteznek például infotermékek is, de a klasszikus felfogás szerint szolgáltatás is ide sorolható. Tehát bármi, amit az emberek képesek és hajlandók megvásárolni, bármi ami kielégíti a fogyasztói és vásárlói igényeket.
Néhány kérdéskör, amit tisztázni kell a termékfejlesztés során:
- termék dizájn, funkciók, jellemzők,
- csomagolás, címkézés,
- technológia,
- tartozékok, kiegészítők,
- garancia, szavatosság,
- termékéletciklus (bevezetés, növekedés, érettség, hanyatlás).
2. Ár (Price)
Az árpolitika kapcsán arról beszélünk, amikor meghatározzuk azt a piaci árat, amit a fogyasztóknak ki kell fizetnie a termékért. Azt az ideális árat kell kialakítanunk, amit a vásárlók képesek és hajlandók kifizetni a termék birtoklásáért. Számolnunk kell azzal, hogy mekkora anyagi áldozattal jár nekik a termék megvásárlása. Véges anyagi források esetén ugyanis a mi termékünkért cserébe egy másik termékről fognak lemondani.
Néhány kérdéskör, amit tisztázni kell az árpolitika meghatározásakor:
- árstratégia,
- kiskereskedelmi és nagykereskedelemi ár,
- a viszonteladók jutaléka,
- kedvezmények, árengedmények és akciók,
- fizetési feltételek és egyéb fizetési módok.
3. Értékesítés helye (Place)
Az értékesítési politika során a termékelhelyezést kell meghatározni stratégiai szinten. Ennél a pontnál kell eljuttatni a termékeket a vásárlókhoz. Pontosan meg kell tervezni, hogy a terméket milyen úton és milyen módon juttatjuk el a vásárlókhoz.
Az értékesítési helyet meghatározza:
- a közvetlen vagy közvetett piac,
- a földrajzi eloszlás, a területi lefedettség,
- az értékesítők jellemzői és feltételei (kiskereskedelem, nagykereskedelem),
- a szükséges és az optimális készlet, a választék, a tárolókapacitás,
- a logisztika, szállítmányozás.
4. Eladásösztönzés, promóció (Promotion)
Az angol sales promotion jelentése magyarul promóció vagy eladásösztönzés.
Az eladásösztönzéshez tartozik minden marketingtevékenység az offline marketing eszközöktől egészen az online vagy digitális eszközökig.
Azokat a marketing üzeneteket kell meghatározni a marketing kommunikációs eszközök segítségével, amelyekkel meg szeretnénk szólítani a potenciális vásárlókat és fogyasztókat. Ebben a lépésben kell összeállítani az úgynevezett promóciós mixet.
5. Emberi tényezők (People)
A termékek és a szolgáltatások (tudod, itt lépünk szintet a szolgáltatások felé) sikerességét – így a vállalatokét is – nagymértékben befolyásolja a humán erőforrása, azaz hogy pontosan kik is dolgoznak az adott vállalatnál.
A vállalatot, a “márkát” a munkavállalók testesítik meg a vásárlónak. Ennélfogva az értékesítést végzők felelőssége hatalmas a marketingben. Képesek vagyunk az egész céget azonosítani az alkalmazottaival, így rossz tapasztalatok sorozata igen rossz következményekkel is járhat.
Így vált a HR (human resources, azaz emberi erőforrások) a szolgáltatás központú marketing részévé, melynek területei és feladatai többek között:
- munkaerő toborzás, betanítás, továbbképzés,
- vevőszolgálat, panaszkezelés.
6. Fizikai tényezők (Physical evidence)
A fizikai tényezők azok az elemek, amelyek a vásárláskor vagy fogyasztáskor érik a vásárlókat. Ilyenek a tárgyi elemek: az üzlettér berendezése, a dizájn, de például a hangok, az illatok és a hőmérséklet is. Tehát elsősorban azok az elemek, amiket az érzékszerveinkkel érzékelünk.
Ilyenek lehetnek:
- berendezés: bútorok és egyéb tárgyi elemek,
- dizájn: szimbólumok, színek, grafikák, betűtípusok, stb.
- hanghatások, illatok, hőmérséklet,
- kommunikációs és tájékoztató elemek, panelek.
7. Folyamat (Process)
A folyamat mutatja meg, hogy milyen lépések (marketing és üzleti döntések) során elégítettük ki (vagy sem) a vásárlók igényeit.
A folyamattervezés többek között magába foglalja a következőket:
- szabványosítás: standardizált munkafolyamatok (a lehető legjobb minőség elérése mellett),
- hibák, kritikus pontok feltérképezése, kijavítása,
- a szolgáltatás teljesítményének monitorozása,
- teljesítménymutatók meghatározása (KPI mérése)
- kézikönyvek elkészítése.
8. Lila tehén (Purple cow)
A nyolcadik P, amit a cikk elején is megemlítettem, nem más mint Seth Godin híres P-je, amit lila tehénnek nevezett el. Ez angolul a “Purple cow”, amiről egy könyvet is írt.
- Arra ösztönöz, hogy tűnj ki a tömegből: a hagyományos barna vagy tarka tehén már nem izgalmas, de egy lila tehén már annál inkább. A hagyományosat láttad már ezerszer, semmi újat nem tud mutatni neked, így sokszor észre sem veszed. Viszont egy lila tehén már sokkal érdekesebb. Új és idegen. Egyből megakad rajta a szemed.
Ebben a TED talkban meghallgathatod Seth Godin előadását a témáról. A videó természetesen angol nyelvű, de tartozik hozzá magyar felirat, így mindenképp javaslom, hogy nézd meg (még akkor is ha nem tudsz jól angolul). A szakmában az egyik legjobb TED talknak tartják számon.
4C modell
A modern marketingben a 4P modell helyett sokszor a 4C modell kerül előtérbe a stratégiák tervezése során. Ha jó alaposan megfigyeled az eddig “P-ket”, mindegyik magáról a cégről szól. A cég terméke, a cég ára, a cég értékesítési helye és marketing eszközei. Na pontosan ezzel megy szembe a 4C.
- Consumer needs vagy clients (product helyett): azaz fogyasztói igények vagy ügyfelek.
- Costs (price helyett): költségek.
- Convenience (place helyett): kényelem.
- Communication (promotion helyett): kommunikáció.
4P | 4C |
---|---|
Termék (product) | Fogyasztói igény (consumer needs) |
Ár (price) | Költség (cost) |
Hely (place) | Kényelem (convenience) |
Promóció (promotion) | Kommunikáció (communicaiton) |
Konklúzió
A marketing mix valóban egy alap elméleti tudás egy marketinges eszköztárában, de gyakorlati tapasztalattal is meg kell tölteni az imént olvasottakat. Röviden úgy lehet összefoglalni, hogy a marketing mix segítségével a megfelelő terméket, a megfelelő áron, a megfelelő helyen és a megfelelő promóciós eszközökkel leszel képes értékesíteni. Jól hangzik? 🙂
GYIK
A marketing mix a szakma egyik alapfogalma, amivel már az első marketing órádon is találkozni fogsz. A klasszikus csoportosítás szerint négy eleme van.
Product (termék), price (ár), place (értékesítés helye), promotion (promóció vagy eladásösztönzés). Ha úgy tetszik minden változat után még odabiggyeszthetsz egy “politika” tagot. Termékpolitika, stb.
A 4P még három elemmel egészül ki, amelyeket a szolgáltatás központúság hívott elő: People (emberi tényező), Physical evidence (fizikai tényezők) és Process (folyamat).
Consumer needs vagy clients (fogyasztói igények), Costs (költségek), Convenience (kényelem), Communication (kommunikáció).