Napjainkra teljesen átalakult a fogyasztói magatartás. Már teljesen máshogy állunk a reklámokhoz, ahogyan régen. Éppen ezért a marketingeseknek időnként szakítaniuk kell a klasszikus, rém unalmas reklámozással, ehelyett pedig meghökkentő, gyorsan terjedő reklámokat is ki kell találniuk. A fogyasztókat szinte percenként annyi új inger és információ éri (zavarja meg), hogy mindenképp olyan reklámot kell gyártani, ami kitűnik a “tömegből”.
Erre való a gerillamarketing, aminek az eszköztára körülbelül végtelen, csakis a képzeletünk szabhat határt.
Mi a gerillamarketing?
A gerillamarketing egy olyan marketing taktika, amely során a vállalatok meglepő és / vagy szokatlan eszközöket alkalmaznak egy termék vagy szolgáltatás népszerűsítésére.
A gerillamarketing a hagyományos marketing (nyomtatott, rádiós és televíziós) helyett a digitális médiára “átszokás” egyik eredménye. Tehát nem széles körű médiakampányok révén jut el a fogyasztókhoz.
Magát a kifejezést 1986-ban alkotta meg Jay Conrad Levison, amikor először használta ezt a kifejezést a Guerrilla Marketing című könyvében. Eleinte tehát nem meglepő módon Amerikában vált ismertté, de napjainkra már elég széles körben elterjedt.
A gerillamarketing jellemzői
Ez a marketing taktika nem működik jól minden termék és szolgáltatás esetében, ahogy a célcsoportot is célszerű megválasztani, ugyanis a fiatalabb generáció vevőbb az ilyesfajta reklámozásra.
A gerillamarketing során figyelemfelkeltő, meglepetésszerű, megdöbbentő taktikákat és módszereket alkalmazunk a közönség elérése érdekében. Célja, hogy minél több emberhez (szóbeszéddel, megosztással) minél szélesebb körben és a lehető legolcsóbban érjen el az üzenet, így váljon virálissá. Röviden, tömören tehát: durranjon nagyot és lehetőleg legyen olcsó.
A nap végén minél több értékesítést szeretnénk produkálni, tehát a végső cél az, hogy minél több fogyasztó megvásárolja a terméket vagy szolgáltatást, vagy beszéljen róla más potenciális vásárlókkal.
A gerillamarketing típusai
A gerillamarketingnek számos fajtája létezik. Ezek közül összegyűjtöttem néhány példát egy-egy rövid magyarázattal. A legtöbbnek sajnos nincsen magyarul is használt verziója, így az angol megnevezések szerint csoportosítottam:
- Buzz marketing (vírusmarketing): általában a közösségi médiában vírusként terjedő reklámok.
- Ambient marketing (környezeti): a környezet elemein bemutatott reklám.
- Ambush marketing (álcázott vagy csapda): amikor egy híres eseményt vagy rendezvényt (pl. Olimpia, focimeccs) használnak fel reklámként.
- Stealth marketing (lopakodó): kvázi rejtett reklámok, amit a fogyasztók sokszor csak “tudat alatt” vesznek észre (például egy filmben megjelenő márka).
- Astroturfing marketing: a cégek, lobbicsoportok által létrehozott álmozgalmak reklámként használása.
- Grassroots marketing (alulról építkező marketing): egy olyan stratégia, amelyben a márkák olyan tartalmat hoznak létre, amely kifejezetten egy rést vagy egy meghatározott közönséget céloz meg.
- Street marketing (utcai): utcán elhelyezett reklámok.
A gerillamarketinget a megjelenés formái szerint is megkülönböztethetjük:
- kültéri vagy szabadtéri
- beltéri
- rendezvény
A gerillamarketing eszközei
Nézzünk meg konkrét ötleteket is az előbbiekre:
Játékok, nyereményjátékok: a közösségi médiában futótűzként tudnak terjedni, de arra mindenképp figyelni kell, hogy valóban legyen értelme is a játéknak. Tehát nem párszáz forintos termékeket kell játékba küldeni (bár influenszerek oldalain még ezek is nagyon mennek), hanem valóban értékes, nagyobb közönséget elérő termékeket.
Szokatlan helyek, felületek: ez egy nagyon elterjedt módja a gerillamarketingnek külföldön, de Magyarországon is egyre sűrűbben használják – (hívhatnánk a meglepetés erejének is ezt a módszert). Ilyen lehet például, amikor egy sorozatot sokkoló formában próbálnak promotálni.
Ezt használták például az egyik kedvenc sorozatom népszerűsítésére is:
Nyilvános helyek: célszerű nyilvános helyeket használni a minél nagyobb közönség elérésének érdekében. Például: utcák, koncertek, nyilvános parkok, sportesemények, fesztiválok, strandok és bevásárlóközpontok.
Rejtett reklámok: a stealth marketing (lopakodó) tipikus példája, amikor egy filmben vagy sorozatban bújtatnak el egy reklámot:
A Trónok harca befejező évadában ott felejtettek egy kávés poharat, ami adásba is került. Sok találgatás terjed a neten, hogy ez vajon szándékos volt-e, de az HBO és a “gyanúsított” Starbucks is tagadja, hogy reklám lett volna. Ha szándékos is volt, akkor ez egy tökéletes iskolapéldája a gerillamarketingnek.
Ettől függetlenül a Starbucks ráült a lehetőségre egy tweet formájában:
A milliárd dolláros ingyenreklámról és bakiról bővebben a linkre kattintva olvashatsz el egy sztorit.
Konklúzió
A gerillamarketing a hagyományostól eltérő marketingmódszerek összefoglaló neve, amely során alacsony költségvetésű, szokatlan módszerekkel maximális eredményeket próbálunk elérni.
Ha a marketingesek jól használják ki a gerillamarketing lehetőségeit, akkor a különféle taktikák segítségével sokkal maradandóbb, értékesebb élményt nyújthatnak a célközönségnek, mint a hagyományos reklámozási formákkal.
