📨

DM levél

A DM levél egy olyan marketing célú klasszikusan postai levél, amit kifejezetten reklám- és értékesítési céllal küldenek a címzettek számára. Az online marketingben az elektronikus levelek is ide sorolhatók.

A DM levél jelentése

Mi a DM levél, és mi köze a marketinghez? Hol helyezkedik el a marketing csatornák között, és mikor érdemes használni? Továbbá azt is boncolgatni fogom, hogy miért nem érdemes temetni a DM levelet.

Mielőtt belemennénk abba, hogy milyen is egy jó DM levél, összefoglaltam a leggyakoribb kérdéseket a témában:

Mi a DM levél és mit rövidít?

A DM levél az angol Direct Mail vagy Direct Message szavak kezdőbetűiből tevődik össze.

Mi a DM levél célja?

A DM levél célja leginkább az, hogy rábírja a címzettet valamilyen termék megvásárlására vagy egy szolgáltatás igénybevételére.

A DM levél halott technika?

A DM levél manapság is egy jól működő marketing eszköz, csupán egyre kevesebben használják az alternatívák miatt.

DM levél küldhető online formában?

A DM levél online marketing megfelelője az email marketing.

A DM levél tehát egy olyan marketing célú fizikai, postai vagy elektronikus levél, melyet kifejezetten reklámcéllal küldenek a címzettek számára.

A klasszikus DM levél papír alapú volt (hiszen postai úton küldték), míg az online marketing el nem kezdte kiszorítani a hagyományos leveleket a piacról. Azonban a DM levél egyáltalán nem halott, mégis sok marketinges már évekkel ezelőtt eltemette.

A hagyományos levél sikeressége pontosan a szokatlanságában rejlik, hiszen manapság csak kevés jó megoldással lehet találkozni. Hozzászoktunk, hogy a legtöbb promóciós anyag az elektronikus levelezőládánkba érkezik, ezért nagyobb eséllyel figyelünk fel egy kreatív, személyre szabott postai levélre.

A postai DM levélnél a verseny is alacsonyabb (kevesebb a konkurencia), a megnyitási arány pedig magasabb is lehet, hiszen a borítékokat a legtöbb ember kíváncsian kibontja – csak a reklámújságokat repítik el messzire.

A DM levél részei, elemei

Ne az első sorokkal próbáljunk meg eladni, mert nem fog sikerülni. Ehelyett próbáljuk meg felkelteni az olvasó figyelmét és érdeklődését (erről beszél az AIDA-modell is). Ezt legjobban azzal tehetjük meg, ha az ő fejével gondolkodunk.

Milyen problémára szeretne megoldást találni? Mire lesz jó neki a termékünk / szolgáltatásunk?

Ha ezekre a kérdésekre tudjuk a választ, akkor meg is fogjuk tudni győzni, így a DM levél végső soron eléri valódi célját, a vásárlást.

A levél végéről pedig nem maradhat el egy frappáns CTA (Call-to-Action), amivel ösztönözhetjük a vásárlásra. Nem célszerű finomkodni, egyértelmű ajánlatot tegyünk a címzett számára, melyet nem szeretne elutasítani. A meggyőzés érdekében érdemes egyéb trükkökkel is élni:

  • Scarity / pressure: x darab már x ideig érhető el.
  • Social proof: már x ember életét könnyítettük meg.

Az ajánlatot természetesen még tovább lehet finomítani: adhatunk speciális kedvezményt, akciót, ingyenes kiszállítást vagy bármilyen más ajándékot.

A DM levél és a GDPR

A DM levelek kapcsán nem lehet elmenni a GDPR fontossága mellett, amelyről bővebben a linkre kattintva olvashatsz!

A GDPR-t fontos megemlíteni, hiszen nem kevés személyes adatot kezelünk DM levél küldése során. Általában tudjuk a címzett (értelemszerűen) pontos levelezési címét, a teljes nevét, és egyéb elérhetőségeit (telefonszám, email cím, stb.) is.

Ezekkel a személyes adatokkal körültekintően kell bánni, amelyről az Adatkezelési tájékoztatóban kell nyilatkoznunk. Az adatvásárlás, levelezési lista vásárlás, a spammelés (mint black-hat technika) éppen ezért szerencsére kezd kiszorulni a piacról.

+1 érdekesség: tudtad, hogy a Magyar Posta is kínál DM levél szolgáltatást? A következőképp keress rá: kedvezményes díjú dm levél (kdm levél).

Hasznos volt a cikk?

Minden visszajelzés fontos.
Szavazz, hogy jobb tartalmak szülessenek!
Visszajelzés
👎

Kérlek mondd el, mi nem tetszett a cikkben, hogy minél előbb javíthassam! Minden meglátás szuper hasznos.

👍

Örülök, hogy tetszett a cikk! Bármi komment, visszajelzés? Minden meglátás szuper hasznos.

Az oldal sütiket gyűjt. Miért?